Otis Aaron Hunter

(Először is, bréking (!) megtaláltam a hosszú "í" betűt a Macbookomon, végülis 2 év kellett csak hozzá. Ezt csak azért bocsájtom így előre, nehogy azt higgyétek, hogy ilyen rossz volt eddig a helyesírásom.)

Tehát már mjdnem két év eltelt az utolsó bejegyzés óta. Történt egy s más, voltam otthon, Barbiékkal Bulgáriában (egyik legpihentetőbb nyaralásom volt, csak a döglés a 40 fokban), Berlinben, elkezdtünk próbálkozni és sikeresen állapotos lettem elég rövid időn belül. Szeptemberben derült ki, de nem mondtuk el senkinek kb. november - december tájékáig. 2011. május 22-re voltam kiírva. De aztán a sors másképp rendelkezett.

A terhesség maga tökéletesen zajlott egészen a 28. hétig, amikor is kiderült, hogy terhességi magasvérnyomáson van. Innentől kezdve para volt az egész, koraszülésről beszéltek, fejlődési visszamaradottságról stb. és gyógyszert kellett szednem, meg gyakorta jártam az orvoshoz vérnyomás mérésre. De nagyon örülök, hogy időben sikerült elkapni, mert valószínűleg ez mentette meg a kisfiam életét vagy legalábbis sokkal előnyösebb helyzetből indult a születésétől fogva. Ó, igen, Otis Aaron Hunter a fiam neve és ő a legszebb kisbaba a világon természetesen.

Miért nem magyar nevet választottunk? Először is nem tudtunk megegyezni egy fiúnéven sem és amikor hirtelen megtörténtek a dolgok akkor én éppen az Otis nevet favorizáltam már hetek óta. Ez volt ugyanis Aaron nagypapájának és dédnagypapájának a neve. Nekem nagyon tetszik és szerintem magyarul sem hangzik rosszul. Én amúgy imádtam terhesnek lenni, szerencsére nem voltam rosszul az első hetekben sem, talán egyszer-kétszer dobtam ki a rókát, persze mindkét alkalommal megvárta, míg elindulok otthonról, csak azért hogy kellemes helyzetbe hozzon. Belfastot ismerve biztos sokan arra tippeltek, hogy másnapos voltam. :-)

Szóval, mi történt? Ez csak az erős idegzetűeknek ajánlom további olvasásra! A 28. héten rutinvizsgálat közben derült ki, hogy valami nincs rendben a vérnyomásommal. Ezután para volt az egész, mert preeklampsziát emlegettek és sajnos erről elég sokat tudtam már addigra a Réka jóvoltából, ugyanis neki is ez volt és ezért született korábban a kisfia. Én éreztem, hogy nem fogok vízben szülni innentől, de reménykedtem, hogy eljutok legalább a 37. hétig és természetes módon tudok majd szülni. Na, ehhez képest...32+4 napon (gy.k. ez a terhesség 32. hetét és 4. napját jelenti) elkezdtem erősen vérezni az éjszaka közepén. Nem kívánom senkinek ezt az érzést...amikor nagy hassal állsz a fürdőszoba közepén, közben folyik a vér és a sokkhatástól nem tudsz rendesen gondolkozni és cselekedni, de valamiért beindul a védelmi mechanizmus és én végig azt gondoltam magamban, hogy ez csak a terhességgel járó kellemetlenség, ami majd elmúlik. Szóval, kórház, ultrahang, szívhang - minden normális csak az a fránya vérzés nem akar elállni. Ekkor már nagyon sok vért veszthettem, mert éreztem ahogy egyre szédülök és gyengébb leszek. Kiderült, hogy a méhlepény elkezdett leválni a méhfalról és abból jött a sok vér, és egy vérrög keletkezett a repedés helyén. Szerencsére a baba ebből semmit nem érzett, szépen rugdalózott mindvégig és rendesen növekedett egészen idáig. Sajnos nem volt mit tenni, mivel mindketten életveszélyben voltunk, ugyanis ha a méh fala beszakadt volna, akkor mindketten meghalhattunk volna, így gyorsan kellett cselekedni. Császárral megszültem tehát a kisfiamat, 7 héttel korábban, de szerencsére teljesen egészségesen, csak nagyon kicsin jött a világra. Mindössze 1720g-ot nyomott és 43cm volt (nekünk nagyon hosszúnak tűnt). Nem volt rajta egy csepp zsír sem, szegényke úgy nézett ki mint egy teljesen kifejlett csecsemő, csontsoványan.

Aztán a koraszülött osztályon rendbehozták 19 nap alatt, életem leghosszabb 3 és fél hete volt, de hazajött és azóta is itthon nagy egészségnek örvend. Múlt héten volt az eredeti születésnapja, tehát most 1 hetes korrigáltan. Innentől indulunk és megpróbáljuk elfelejteni a nehéz kezdetet!

Újév..új érzések

Igy az év közepe tájékára azért nem ártana már valami maradandó élménybeszámolót tartanom, ugye? Tehát néhány mondatban az eddig történtekről.

Voltunk karácsonyozni Amerikában, ami teljes nyugalomban telt és nagyszerűeket mulattunk kedves kis barát-cimbora-pajtásainkkal, Lew-val és Jennával. Ezen kivül a repülőn sikerült elkapni mindkettőnknek a H1N1-et, igy mi már biztos immunisak lettünk. Ezért gyakorlatilag gyógyszermámorban telt az első egy hét, de aztán összeszedtük magunkat. És: életem egyik legnagyobb álma vált valóra (legalábbis a Reszkessetek Betörők 2. óta), szenteste New Yorkban (kép fent és alant).

Februárban voltam otthon (ezt úgyis tudjátok), májusban pedig lefutottam a Belfast maraton váltót (10k). Kezdek belejönni ebbe a futó dologba, ugyanis itt körülöttünk annyi park van és ilyenkor tavasszal - nyáron teljesen jó szaladgálni. Most éppen tök meleg van már hetek óta, jó kb. 20 fok, de az itt kánikula. És annak is tűnik, vagy már ennyire asszimilálódtam volna? Még aludni se tudok éjjel a melegtől...Állitólag az akcentusom is belfasti lett (ajjaj!). Hamarosan tovább kell állnunk, mert nem akarom átvenni a stilust!

Munkáról egy szót se, bár lehet, hogy még idén sikerül előre lépnem. Úgy döntöttem, hogy maradok itt amig itt élünk, mert jövőre lehet, hogy költözünk, attól függően, hogy Aaron hol kap állást és akkor meg minek kezdjek valahol máshol, nem? Better the devil you know...ahogy mondják.

Találkoztam egy- két magyarral is, teljesen függetlenül egymástól, de aztán kiderült, hogy ők ismerik egymást, igy lehet hogy az a társaság nem is olyan rossz. Ők jó fejnek tűntek legalábbis. Telszám megvan, a többi a sorson múlik...

Jogsi, ez a következő a palettán. Az ideiglenes már megvan, most autót nézünk, aztán leckét veszek és irány a vizsgapad. (Jáj!) Nem egy olcsó mulatság, de szeretném megnézni a sziget többi részét és jövőre tervezünk egy Skócia - Angliát.

Mit még? Nem tudom, kérdezzetek...itt annyi minden történt. Vulkán, választások, foci VB stb.

A választásokról szólva, újra a konzervativok vannak a kormányban, ami nem olyan jó nekünk, másodlagos európai polgároknak. Tehát most nem szivesen költöznék ide...bele fog telni egy pár évbe mire rájönnek, hogy nekik mégis kell a bevándorló munkaerő. Sok a rasszista állat errefelé sajnos. Én szerencsére megúszom, mert rajtam nem látják. De ahogy megjelentek kedvenc barátnőim otthonról, egyből kaptuk a lengyelezést. Volt egy kis összetűzésünk is a tengerparton néhány tizenévessel (a legrosszabb fajta), de úgy sikerült megfélemlitenem őket (és magamat is egyben), hogy egyből elszaladtak. Tehát, személy- és vagyonőrséget vállalok, kelet-európai bevándorlóknak. Szóval, nem jó!

Még élek...

Kicsit eltűntem a szinről (és még mindig nincs hosszú i-m, bocs), de megigérem, hogy mostantól rendesen jelentkezem majd! Remélem még van aki olvassa ezt, ha nem akkor magam szórakoztatására is jó lesz. haha

Az utóbbi pár hónap történései: Barbival voltunk tengerparton Spanyolban, Aaronnal Amszterdamban Halloweeneztünk és azóta meg is látogatott minket Barbi Belfastban a Gabi nevű barátnőjével és mentünk együtt Dublinba. Az is jól sikerült. De most tényleg, mindent elzártam a szálloda széfjében mielőtt elmentünk bárhova is. Ja, mert azóta megint ellopták a pénztárcámat, de ezúttal itt Belfastban. Hagyjuk ezt a témát inkább.

Szóval a lassú nyár után, mert lássuk be Budapest után nem sok minden történt velünk, úgy határoztam, hogy egy mozgalmasabb ősz-tél kombinációval rázzuk fel magunkat, ezért ez a sok jövés-menés. Szóval lássuk, mi is volt.

Benidorm, Spanyolország

Alicantétől kb. 30 km-re fekszik ez az üdülőváros. Állitólag az angol turisták egyik kedvenc célpontja. Mi nem sok angolt láttunk, mert valószinűleg a szezon vége volt már, igy csak a spanyol nyugdijas korosztály, alias zombiréteg képviseltette magát. Elárasztották az utcákat és tényleg élőhalott módjára vánszorogtak, természetesen mindig nekünk ütköztek és fogdosták is az embert. Ez nálunk valószinűleg normális, ugyanis egymást is állandóan megérintették, nagyon egy taktilis népség. Na de félre a tréfát, szuper volt a hely, a szállodánk is jó volt, az időjárás lehetett volna egy picit jobb, de azért nem panaszkodom. Nekem már ez is elég volt.

Érdekesség: a helyről csináltak egy vigjáték sorozatot a BBC-n, Benidorm cimmel fut és azokról az angolokról szól, akik odajárnak minden évben nyaralni. Nekik olyan lehet, mint nekünk Asprovalta görögben, ami meg tele van magyarral. Vagy azóta már van újabb slágerhely? Én már le vagyok maradva. Tehát nem az előkelő vagy újgazdag réteg jár ide, hanem a newcastle-i városi parasztok a 3 gyerekükkel 23-24 éves korukban. Az a sztenderd.

Amszterdam

Egy nagyon-nagyon régi vágyam vált valóra ezzel az utazással. Nem csalódtam egy percig sem. Olyan volt mintha már többször jártam volna ott, de mégsem volt semmi ismerős, inkább kellemes, otthonos érzésem volt végig. Minden úgy van kitalálva, hogy az ember jól érezze magát. Ezzel nemcsak a coffee shopokra gondolok, mert természetesen az volt a legfurcsább, hanem az egész atmoszférája a helynek olyan laza és természetes. Igenis, miért kellene szégyellnie az embernek, hogy szeret füvet szivni, majd egy óriásit kajálni? Ugyan kit bánt ez? Egyébként szembetűnő különbségek voltak az olyan helyek közt, ahol alkoholt szolgáltak fel és a coffee shopok között. Az előbbiben részeg, főként angolok - már nem akarom őket megint bántani, de igy volt - ordibáltak valami meccs hevében, az utóbbiban mindenki mosolyogva ült és/vagy filozofált. Eszébe nem jutott senkinek kötekedni vagy ilyesmi.

Na mindegy, nem megyek bele a részletekbe, de mindenkinek ajánlom, hogy egyszer menjen el Amszterdamba, ha sziv ha nem. Ja, és a space cake-et mindenképp próbáljátok ki! hihi

A dublini élmény friss és nincs sok mindenről beszámolnivaló. Jöttünk, ittunk, mentünk. :-)

Amúgy minden változatlan, ugyanott húzom az igát, karácsonyra megyünk Aaronékhoz. Szentestét lehet hogy NYC-ben töltjük!!! Újabb izgalom és két hét pihi.

De addig még jelentkezem...

"Nyár"

Tehát július van, erre csak a nappalok hosszúságából következtetek, mert amúgy minden ugyanaz. A pangás időszaka, dehát a tavasz mozgalmas volt, tehát nem kellene panaszkodnom. Rájöttem, hogy a probléma lényege, az hogy dolgoznom kell. Mindegy hol vagyok, sajnos ez elől nem tudok menekülni. Szeretnék már végre a magam ura lenni, olyn szerencsés, aki azzal foglalkozik amit szeret és ezért még meg is fizetik. Jó befejeztem.

Azért nem szoktam irni, mert gyakorlatilag nincs miről. Hétközben dolgozom és edzésre járok, na az utóbbiról majd mesélek. A hétvégén pedig pihenünk, de nagyon nem megyünk sehova. Mármint együtt Aaronnal. Azért az utóbbi egy-két hétben voltak jó kis összejövetelek, csak most mindenki lelécelt a nyárra.

Szóval az edzés az egy érdekes dolog. Nekem eddig a 29 év alatt eszembe nem jutott, de itt vidéken az ember ugye feltalálja magát, hogy hetente rendszeresen(!) járjak kondizni. Eddig két kedvencem volt: a kick-aerobics és az indoor cycling, vagy közismertebb nevén, spinning. Érdekesség: a spinning név, mint sportág, le van védve, ezért nem hirdethetik az edzőtermek ezen a néven, csak ha perkálnak a feltalálóknak. Na, nálunk ezért hivják indoor cyclingnak. Nem baj, a fapados spinning is elég durva, nem tudom, hogy milyen lehet az igazi! A kick-aerobics is jó volt, de a 12 hét után meguntam, hogy ütésre-rúgásra ugyanazt a gyakorlatsort kellett végigcsinálni, hiába nem birom a monotonitást. Tehát egyre jobb formába kerülök idén...

Két nagyon kedves ismerősünket Kanadából, Kate-t és Jonah-t, végül mégis sikerült megszeretnünk egy év alatt, pedig direkt kerültük őket, minden érzelgős búcsút és kötődést elkerülendő. Szóval sajnos ők hazamentek Kanadába. :-( Azért hagytak nekünk jó kis dolgokat, amit nem tudtak magukkal vinni, mint: pókerszett (zsetonnal meg minden), squash ütő, matrac (végre kényelem!!), ébresztő óra stb. Szóval jól jártunk. Pont akkor indultak, amikor MJ meghalt, tehát a tiszteletükre rendeztünk nálunk egy MJ BBQ Party-t. Szürreális volt.

Ez morbid. Tudjátok mit szeretek abban, hogy MJ már nincs köztünk? Azt, hogy azóta mindenütt az Ő zenéje szól. Én imádtam, a zenéjét, erre nőttem fel, akárki akármit mond. szerintem zseniális. Erre azt hiszem egy külön blogbejegyzést fogok szánni a következő egy-két napban. Most egy kis Larry Davidet nézünk...Szóval nemsokára folyt.köv.

Május

Bocs, hogy régen nem irtam, de annyi minden történik - szerencsére - hogy nem mindig jut időm. A munkahelyemen pedig már alig jut időm internetezni, felháboritó! :-)

Amúgy minden oké velünk. Mik történtek amióta nem jártam erre? Hát voltam otthon, de ezt legtöbben tudjátok, mert találkoztunk. Villámlátogatás volt, ami jó is meg rossz is. Rossz, mert kevés időm jut mindenre és valamennyire jó, mert igy nem hiányzik az otthon annyira amikor visszajövök. Elég furcsa állapot.

Befejeztem végre a szakdogámat, leadtam és megyek államvizsgázni június 10-én. Ezért most is tanulnom kellene leginkább, de mindig találok valami kifogást, hogy ne kelljen. Gondolom többeteknek ismerős érzés.

Voltak nálunk kedves barátok Amerikából, Lew és Jenna. Éppen egy órája mentek el, igy kicsit le vagyunk robbanva Aaronnal. 7 nap tömény bulizás. Múlt hét szombaton fergeteg partit tartottunk érkezésük tiszteletére és táncoltunk a kanapén + az asztalon. Aztán hétfőn részt vettünk egy pub quiz-en, ahol pont a BBC forgatott - az európai parlamenti választások miatt - ezért benne voltunk a TV-ben, ráadásul főmüsoridőben. Mindenki ezzel cukkolt a munkahelyemen másnap. Aztán csütörtökön Lew és én reggel 6-ig táncoltunk itthon, már világos volt amikor úgy döntöttünk, hogy lefekszünk. Természetesen előkerült a Man in the Mirror. hihi Szegények, nem sokat láttak Irországból, mert mindennap elég későn keltünk fel - a fent emlitett okokból kifolyólag - ezért nem jutottunk el a Giants Causeway-re sem. Tegnap elmentünk Bangorba, ami jó kis séta volt + Aaron elvitte őket Carrickfergusba, a várba, aztán ennyi! De szuper volt.

Várjuk a kövekező turnust, ami a Chad és nem túl rajongott bnője lesz június első hetében. Volt már ennél melegebb váltás is.

Mi van még? Ja, járunk olaszra. Sokat nem fogunk profitálni belőle, de legalább olcsó és rendszeres. Amúgy most lesz a héten az utolsó óra, mert nyáron nincs oktatás. A tanárnő pedig eléggé terhes, úgyhogy csak reménykedünk, hogy csütörtökig nem szül. A csoport összetétele elég vegyes, de többynyire nyugdijasokból áll. Aranyosak.

A többit majd személyesen, otthon leszünk június 7-23 között valahogy.

Húsvét

Pár nap múlva megyek haza, remélem többetekkel tudok majd talizni, ha most nem, akkor majd nyáron. Aaron végre jön majd velem akkor, neki ez lesz az első hazaútja mióta kijöttünk. Júniusban megyünk majd, többet majd ha biztosat tudunk.

De ne szaladjunk előre ennyire, hiszen még előttünk a húsvét. Remélem a jó idő is kitart addig, már itt is előjön néha-néha a napocska.

Amúgy velünk minden oké, Aaronnak jól megy a Phd, én pedig sokkal jobban érzem magam az új munkakörömben. Tulajdonképpen az asszisztense vagyok a főnökömnek, és többynyire kreativ feladatokkal biz meg. Már amennyire az HR megengedi a kreativitást. De irhatok tartalmat a bbc honlapra és már rámbiz dolgokat, hogy egyedül tárgyaljam le az emberkékkel, amit eddig senkinek nem adott ki. Szóval nem unalmas legalább. Viszont a magasabb pozicióval jár az is, hogy parancsolgatnom kell azoknak, akikkel jóban vagyok. Ezt a részét nem annyira csipem, de hát mit lehet tenni.

Ezek meg elkezdték itt lövöldözni egymást. Két brit katonát megöltek és egy rendőrt. Aztán ezen a héten elfogtak néhány autóst és felgyújtották a kocsijukat az ország különböző pontjain. Senki nem sérült meg szerencsére. Ez elég gáz volt, mert ezért nem tudott jönni az egyik kolleganőm a hétfői pub kvizre. Remélem nem kezdik el újra az öldöklést!

Többit majd szóban, mert késő van...

Ez + az avagy rasszizmus Magyarországon

Már régóta nem sikerült irnom a blogra, de azért remélem nem pártoltatok még el tőlem teljesen. Először is valaki megmondhatná, hogyan tudok Macbookon hosszú "i" betűt irni, mert nem sikerül. Igaz még nem néztem teljes egészében utána, de az alapbeállitású magyar billentyűzeten nincs rajta. Ja, és a ctrl+j sem működik.

Na, de nem ez a fontos, hanem az elmúlt két hónap eseményei, amit röviden össze tudok foglalni. Január volt az évszázad leghosszabb hónapja (hivatalos forrásból - a szerk.) mivel senkinek nem volt kedve semmihez, a karácsony miatt pedig előbb kaptunk fizut, igy 6 hétig kellett húzni a szokásos pénzből, tehát ha még lett volna kedve az embernek valamihez is, nem volt miből.

Ennek tetejében Aaron elhúzott Kaliforniába 3 hétre, én pedig hazalátogattam Budapestre. Aaron nagyon jól érezte magát, nem csodálom 20-25 fok a tél közepén és mindenki nagyon "cool". De tényleg, azt mondta, hogy szinte mindenkinek akivel beszélt valami köze van a filmgyártáshoz és lehet vele elmélyülten beszélgetni, mert nem csak a közönségfilmekről és szinészekről tudnak, hanem a rendezőtől a vágóig, mindenkit meg tudnak nevezni. Ezért neki ez egy igyai kánaán volt, hiszen ebből csinálja a doktoriját. Páran kérdeztétek, hogy mi lesz belőle, ha elvégzi a sulit, hát filmdoktor. :-) Illetve a Filmtudomány Doktora. Ez a tanitáson kivűl semmi másra nem használható. De más országokban azért elég jól fizetnek és megbecsülik a tanárokat, tehát ez egy jó dolog.

Erről jut eszembe, szoktam olvasni a magyar hireket és ha az ember nem otthon van, elég ijesztőnek tűnnek, tényleg ennyire durva a helyzet? Most éppen a rasszizmusra gondolok. Tudom, hogy ez kényes téma, meg hogy otthon még nem alakult ki a multikulturalizmus tisztelete, de biztos, hogy a nyilt háborúskodás a megoldás? Most biztos örül a sok neonáci, hogy végre lehet nyiltan verni és nem lesz dádá. De ki fog rosszul járni a végén? A cigányok valószinűleg arról hiresek, hogy nem a fogat fogért elven járnak el! Téves! Ezek után sétálj az utcán ártatlanul. Én csak annyit tudok, hogy engem egyszer 4-5 cigány támadott meg a 70-es trolibuszon azért mert SZŐKE vagyok. Ezt ők maguk mondták. Ekkor 16 éves voltam és megértettem, hogy milyen az ha valakit diszkriminálnak. El se tudom képzelni milyen rossz lehet, ha a többség egész nap igy nézne, gondolkodna rólam, ha a szőkeség lenne az a kvalitás amit valamiért nem tudnának az emberek tolerálni. És itt most a szőkeség nem a butasággal egyenertékű szóhasználatában értendő. Erre most biztos azt mondjátok, hogy de hát én nem a bőrszinűk miatt utálom őket, hanem azért mert lop, csal, hazudik. Hát igen, biztos van sok cigány aki igen, de őszintén, ilyen fehér emberből nincs sok? A cigányoknak a szőkeség reprezentálja azt az embertipust, aki uralkodik felette, aki nem tartja tiszteletben a szokásait és aki nem ad neki igazi esélyt! Persze most lehet sorolni, hogy bezzeg ők minden állami támogatást megkapnak, meg EU- jogsegély miegymás. De arra nem gondolnak az ilyen gondolkodású emberek, hogy ezekre mind nem lenne szükség, ha kapnának normális munkát, ha nem mindenki úgy nézne rájuk mint egy tolvajra vagy alsóbbrendű lényre. Higgyétek el, hogy a párbeszéd a legjobb megoldás és nem háború, ha nem akartok még több áldozatot. Nyitott vagyok vitára amúgy és bárki véleményét meghallgatom!

Pfú, ez hosszúra sikerült, de muszáj volt leirnom. Most éppen péntek reggel van és mennem kell a munkába, csak még azt akartam mondani, hogy húsvétra megyek haza, ha valakinek van kedve talizni! Pontos dátum Ápr.8-12. Szóval megyek, mert hosszú nap áll előttem. Most éppen helyettes csoportvezető vagyok, amig a főnököm szabin van ezen a héten és 4 emberkéért felelek. Csak nehogy a hatalom a fejembe szálljon. haha Ezen kivűl ma este céges őrület, 80-as évek buli, előtte kinai kaja! Ez durva lesz. Be is öltözünk néhányan a kor stilusának megfelelően. Én Madonnás leszek. hihihi

Mindenki vigyázzon magára és hamarosan tali!!