Z.K.

Azt hiszem aki valaha is járt az E-Klubba, Black Jackbe és efféle helyekre, annak nem kell lefordítani a fenti rövidítést. Szóval Aaron megint vett jegyeket a Spring & Airbrake nevű klubba, ahol kevésbé sikeres zenekarok szoktak fellépni, bár ki tudja miből lesz a cserebogár. A hangulat általában - így két koncert után bátran állíthatom - mindig jó és csapolnak sört tehát az mindig javít a közérzetemen.

Szóval ez alkalommal a Hold Steady nevű amerikai bandát mentünk megnézni és jött Jenny is velünk. A koncert szuper volt, erről a képeket megtekinthetitek a szokásos oldalon www.indafoto.hu/tara. A végefelé kitaláltam, hogy bulizzunk a zenekarral (hazai ártalom) és majd én beszélek velük stb. győzködtem Jennyt. Igenám, de mire vége lett, mindenki elhúzott haza - otthon ez nem így szokás - a hely bezárt, mi meg ott álltunk a hátsó bejáratnál mint az Erika & Zsuzsi a Hooligansre várva az E-klub öltözőjénél :-). Hirtelen már nem volt olyan jó ötlet a zenekarral bulizni, mondhatnám inába szállt a bátorságom. Aztán eszembe jutott, hogy ez előtt az éjjel előtt mégcsak nem is hallottam róluk, akkor minek is állok itt a hátsó bejáratnál (egyébként Aaron is ott volt:). Na mindegy, egy kép készült a szintissel, akit a bajusz miatt szeretünk. A poszt tanulsága: már nem megy úgy mint régen.

Ja és az időjárás gorgeous (csodálatos) ahogy errefelé ejtik!:-)
Üdvözlet Mindenkinek!

Áprilisi bolondságok

Hú, nehéz lesz visszaemlékezni egy hónappal előbbre, mert annyi minden történt. Feltöltöttem egy csomó képet az indafotóra, úgyhogy lehet majd szemezgetni (akit érdekel), még a végén felismerheted magad is...(www.indafoto.hu/tara)

Tehát, jöttek a Hajniék és egy hosszú hétvége keretein belül ellátogattunk Dublinba, ahol megnéztük a Guinness Storehouse-t. Itt gyártják kizárólagosan a fekete nedűt az egész világon és interaktív módon végig lehet kísérni a főzési procedúrát a végén egy kóstolóval lezárva. Még csapolni is lehet, ha van türelmed kivárni! Aki megy valaha is Dublinba, ezt ne hagyja ki! Érdekesség: Tudtad-e, hogy Arthur Guinness 1759-ben egy 4000 évre szóló szerződést kötött a St.James Gate (a mostani kifőzde helye) akkori tulajdonosával évi 45 fontos bérleti díjra? Lehet, hogy ez a világ legjobb üzlete, nem?

Mivel annyira kedves volt az időjárás, hogy megint vízszintesen esett a pofánkba az eső (egész nap!) ezért a Guinnesskedés után betérünk a Temple Barba és iddogáltunk estig. Erről lásd a képeket, van egy-két vicces. A lányoknak nagyon tetszettek például az itt folyamatosan zajló lánybúcsúk (ld. kalapos csajok). Az este folyamán Zsuzsi lovasbalesetet is szenvedett, amin aztán két napig röhögtünk, szerencsére nem esett nagyobb baja. Kérdezem, jó ötlet-e egy dublini pubba fémből készült lószobrot állítani, hogy a sok részeg turista ott lovagoljon, vagy -ahogy a mi esetünkben is- leessenek a lóról? A válasz: nem!:-)

Vasárnap a lovasbalesetet kipihenendő, West-Belfast felé vettük az irányt, amit gyalogosan közelítettünk meg. Ez csak azért kiemelendő, mert arrafelé ritkán látnak három lányt térképpel sétálni, a turisták többsége ugyanis túrabusszal vagy fekete taxival néz körül. Ezt látván meg is viccelt minket két srác egy autóból mellettünk elhaladva akkorát üvöltött ki az ablakon, hogy a Zsuzsi rám is ugrott, én is a frászt kaptam, mit ne mondjak. De, persze ezt teljesen ártatlanul tették, csak -ahogy errefelé mondják- a "craic" (móka) kedvéért.

Hajniék repülőjével érkezett Mike, tehát egy gyors ágyneműcsere után már készen is álltunk a fogadására. Én sajnos nem tudtam olyan sok időt tölteni vele, mert hétköznap dolgoznom kellett.
Viszont egy csütörtöki nap mentünk koncertre, azt hiszem először, mióta itt vagyunk. A zenekart én egyáltalán nem ismertem, az a nevük, hogy Saw Doctors, de nem is volt baj, mert olyan jó hangulat volt, hogy az kárpótolt. Tudjátok, amolyan kultusz zenekar aminek mindenki ismeri a dalszövegeit, afféle ír Kispál. Másnap nem is tudtam bemenni dolgozni, szegény Mike is rosszul volt egész nap. Ez már nem megy úgy mint a régi szép időkben...