Virginia

Az esküvő után egy-két nappal átutaztunk Virginába, Aaron apukájához. Érdekességképp kipróbálhattuk a belföldi repülőjáratokat is a Deltával. Itt úgy lehet össze-vissza repkedni, mintha csak autóbusszal mennél valahova. Maine-ből két átszállással (Boston, NY JFK) sikerült eljutnunk Norfolkba, és New Yorkban el is hagyták a bőröndöm, ezért két napig ugyanabban a pólóban rohadtam, még jó, hogy a reptéren vettem.

Virginia már a dél, annyira mint Helsinki a nyugat, ami annyiból látszódott, hogy mindenhol Fried Chickent lehetett kapni és sok volt a kövér ember. Bár az utcán itt sem látsz sokat, mert mindenki az autójában rohad.

Az időjárás errefelé nyáron 35-40 fok, tűző nap...mi megérkezünk, eső és beborult ég. Ez az év már csak ilyen. Mondjuk meleg volt legalább. Ez okból a Virginia Beach-i látogatást lerövidítettük, mert a szélben és esőben nem olyan tuti a tengerparton. Ehelyett viszont elmentünk Williamsburgbe, ahol a Busch Gardens nevű vidámpark található. Itt legalább 6 különféle hullámvasút üzemel. Mi természetesen felültünk mindegyikre. Akit érdekel

www.buschgardens.com

A kedvenceim voltak:

Apollo's Chariot - Először tök magasra felhúznak, a tipikus amikor kattog alattad a kerék és egyre kisebb a táj körületted, de már nincs visszaút és....meredek lejtő, aminek alig értél a tetejére egy újabb és újabb..stb. Nagyon gyors, de remek tákolmány ez.

Alpengeist - Úgynevezett: "inverted floorless hypercoaster", aki ért angolul annak többet mond ez mint az én szedett-vedett fordításom ami kb.: "függeszkedő, padló nélküli hipervasút". Szóval durva. Itt láttam először Aaronon, hogy kicsit félt. Ugyanis itt a lábad alatt nincs semmi és amikor ismét az elején felkapaszkodsz úgy kb. 50 méter magasra és hirtelen eltűnik a sín alólad, mivel csak fentről függeszkedik az ülésed, kb mint egy síliften, akkor úgy azért megijed az ember egy kicsit...de aztán nincs időd gondolkodni. Azért nekem bejött. :-) Ezt itt lehet megtekinteni.


Griffon - ez a legújabb hullámvasút, ami 90 fokos lejtővel rendelkezik, azaz szabadesést élvezhet minden kedves résztvevő. Ezt inkább ezzel a videóval szemléltetném:

Katt ide! Az intrót hagyd ki és menj rá a media day videóra, nagyon tuti! Vagy esetleg itt.

És végül, de nem utolsósorban a Big Bad Wolf, ami egy bajor falunak álcázott hullámvasút, de ez kifejezetten nevetésre kényszerít: ITT egy jó videó. De nézd végig, mert érdemes!

Aztán még ott volt a Dark Kastle, ami 4D-s kísértetkastély, ezt nem is tudom szavakba önteni. Olyat éreztél már mintha egy kastély tornyából rántana le a mélybe egy vérfarkas? Mert én itt igen. A negyedik dimenziót a mozgással, levegőbefúvással, fröcsköléssel érik el amint egy kocsival haladsz a kastély mélyébe 3D-s szemüvegben, miközben egy vérfarkas üldöz.

Tehát a mi kis vidámparkunk olyannak tűnik emelett, mint egy vurstli. De az a miénk.

Emelett ellátogattunk még North Carolina-ba, ahol megnéztük hol repültek először a Wright testvérek egy teljesen önműködő repülővel először a repülés történetében. Az első modell repült kb. 4 métert, de még aznap sikerült 50 métert repülniük vele. Egy pár évvel később pedig már mindenki repkedett ide-oda. Kitty Hawknak hívják a helyet, egy dűnékkel teli félszigeten van, ahova a mai napig mindenki sárkányt eregetni jár, meg a tengerpartra, mert jó a szél és az állam többi részében kibírhatatlan a meleg nyáron.

Aztán sajnos haza kellett jönnünk, pedig én maradtam volna még egy pár hetet. Egy biztos, legközelebb hosszabb időre megyünk!

Az esküvő

A kép: óceánpart, 30 fokos hőmérséklet, egy régi viktóriánius fogadó és kellemes szél a tenger felől. Ezek voltak a feltételek szombaton egy gyönyörű esküvőhöz. Aaron húga, Mara, és szíve választottja, Chris King frigyéhez. Na de ne szaladjunk ennyire előre!

Előtte még találkoztam a fél családdal. Megpróbálok mindenkit felidézni, legalább majd én is emlékezni fogok, hogy ki-kicsoda, amikor visszaolvasom ezt évek múlva.

Szóval, Gail (Aaron anyukája) és Pam, a nagynénje (aki ott volt a mi esküvőnkön is!) eljöttek értünk kocsival Robhoz, hogy átvigyenek hozzájuk, ahol innentől tartózkodtunk. A ház még mesebelibb volt, mint a múltkor. Harley, Gail férje pont 10 éve halt meg rákban, és eddig szerintem az anyukája nem tudott túllépni rajta, valószínűleg ez az idő most érkezett el. Az összes régi kacat, fényképek, meg minden ami rá emlékeztett, eltűntek, helyüket színes képek és egzotikus műtárgyak váltották fel. Sőt: Gailnek van barátja!! Úgy hívják, hogy Bob.

Aztán másnap még egy nagynénje is megérkezett, Peggy, és hozta Aaron nagymamáját, Grandma Corey-t. Nekem Ő volt a kedvencem az egész bagázsból, 88 éves nénike, de olyan topon van szellemileg, hogy néhány huszonéves is megirigyelhetné. Ráadásul képes volt repülőre szálnni Illinois-ból és 6 órát autózni még utána, hogy eljöhessen az esküvőre! Szóval RESPECT szupernagyinak. Ezen kívül még ott volt Gail másik nővére, Mary-Lynn, aki egy 20 évvel idősebb agysebészhez, Walterhez ment feleségül. Ők is jó fejek, kis milliomos fílinggel, nyáron Cape Cod-on laknak, télen Floridában és akkora autójuk van mint egy hajó.

A hét hátralévő részét vásárlással és zabálással töltöttük így csodálkozom is, hogy nem szedtem fel legalább egy pár kilót amerikai utunk során (mint múltkor:-). Vettem egy gyönyörű ruhát (olívazöld!) az esküvőre a Macy's-ben, amit remélhetőleg még fel tudok venni a jövőben.

Mivel Mara nem iszik alkoholt, ezért nem a klasszikus értelemben vett lánybúcsút szervezték neki a koszorúslányai: manikűr + pedikűr és utána egy ebéd. Amúgy jó volt...

Végül úgy gondoltam 10-es pontrendszerben szemléltetném az esküvő minőségét (még jó, hogy ők ezt úgysem értik hihi), 5 kategóriában max. 2 pontot lehet szerezni, mínusz pontok gyűjtésére is van lehetőség:

Helyszín: 2 + 1
Vendégsereg: 2
Zene: 2
Kaja: 1
Pia: - 1 (mert fizetni kellett érte)
Összesen: 6 pont + 1

Tehát nem volt rossz, de ahhoz, hogy valaki 10 pontot szerezzen legalább olyan jónak kell lennie, mint amilyen a miénk volt. haha Éjjel 11 óra körül elindultunk haza és másnap egy utópartival zárult az esküvői hét. Mara és Chris innen indult nászútra, Quebecbe.

Képek már fent ITT !