Ez az első karácsonyom távol az otthontól. Nem igazán érzem magam ünnepi hangulatban, ma még dolgozni is mentem. Ilyen még nem fordult elő a 27 év alatt, hogy én bármi mást is csináljak 24-én, ami nem ajándékozással, fa díszítéssel vagy zabálással kapcsolatos. Oh well..
Tegnap megnéztük moziban az It's a Wonderful Life-ot (nem tudom mi a magyar címe, de lehet, hogy Egy csodálatos élet?). Megható karácsonyi történet a 40-es évekből, Jimmy Stewarttal. Azt hittem, hogy nem lesznek sokan, de teltház volt, mindenki bőgött a végén (még egy csávó is mellettem, aki ott keménykedett a film előtt), majd tapsviharral zárult az előadás!! Tök szupi volt! Na jó, akkor egy kicsit megérintett a karácsony szelleme.
Itt egész nap karácsonyi számok mennek a rádióban, a boltokban, az utcán. Na az utóbbi elég vicces, mert szerintem egy egész kontingens érkezett Romániából, hogy az utcán zenéljenek, ami nem lenne gond, mert ugye hát ehhez értenek a romák, de könyörgöm, legalább a Jingle Bellsen kívül egy másik nótát is megtanulhattak volna! Egész nap, újra meg újra azt játsszák, nem vicc!
Amúgy a legnépszerűbb dal, a "Hippo Song", mindenkinek ajánlom, nagyon állat! Amíg a férfiak zenélnek, addig a nők lelkesen kéregetnek az utcákon. Eddig mindig csak azt hallottam, hogy Please, please!, amikor elmentem mellettük, most azért megspékelték egy Happy Christmas-szel, de annyira, hogy amikor elhaladtam az egyik mellett, annyira felrikoltott, hogy majd' frászt kaptam. Pénzt nem adok, mert nincs.
Most várjuk Aaron anyukáját, de sajnos a gépe nem tudott felszállni tegnap, ezért nem is tudjuk mikor fog ideérni. Lehet, hogy a szentestét valami reptéri várakozóban tölti majd, szegény.
A móka kedvéért, pedig katt ide: http://www.elfyourself.com/?id
(Igen, Kalmárbanditól lestem:-)
Mindenkinek békés, boldog karácsonyt kívánok!
És íme a karácsonyi promós kép a családnak:
No comments:
Post a Comment